Tegnap olvastam Bartus Laci A saját tengelye körül forgó ember című írását, akkor kezdtem összeszedni a gondolataimat, de ezen cikk címében szereplő hír annyira kiakasztott, hogy nekiálltam az írásnak.
Bevezetőül egy vers
***********************************
A XIX. század költői
Ne fogjon senki könnyelműen
A húrok pengetésihez!
Nagy munkát vállal az magára,
Ki most kezébe lantot vesz.
Ha nem tudsz mást, mint eldalolni
Saját fájdalmad s örömed:
Nincs rád szüksége a világnak,
S azért a szent fát félretedd.
Pusztában bujdosunk, mint hajdan
Népével Mózes bujdosott,
S követte, melyet isten külde
Vezérül, a lángoszlopot.
Ujabb időkben isten ilyen
Lángoszlopoknak rendelé
A költőket, hogy ők vezessék
A népet Kánaán felé.
Előre hát mind, aki költő,
A néppel tűzön-vízen át!
Átok reá, ki elhajítja
Kezéből a nép zászlaját.
Átok reá, ki gyávaságból
Vagy lomhaságból elmarad,
Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad,
Pihenjen ő árnyék alatt!
Vannak hamis próféták, akik
Azt hirdetik nagy gonoszan,
Hogy már megállhatunk, mert itten
Az ígéretnek földe van.
Hazugság, szemtelen hazugság,
Mit milliók cáfolnak meg,
Kik nap hevében, éhen-szomjan,
Kétségbeesve tengenek.
Ha majd a bőség kosarából
Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!
És addig? addig nincs megnyugvás,
Addig folyvást küszködni kell. -
Talán az élet, munkáinkért,
Nem fog fizetni semmivel,
De a halál majd szemeinket
Szelíd, lágy csókkal zárja be,
S virágkötéllel, selyempárnán
Bocsát le a föld mélyibe.
Petőfi Sándor.
************************************
Helyettesítsük be a ‘költők’ helyére a ‘változtatni akaró és tudó’ embereket, és máris a mában vagyunk.
“Nagy munkát vállal az magára,
Ki most kezébe lantot vesz.”
Most:
- Az Eu inog
- Amerika csődközeli helyezetben
- A népesség öregszik.
- Hazánk létszáma csökken
- Egyre kevesebb az igény munkáskézre (lásd pl: új erőmű, 3 dolgozóval)
- Aluliskolázott, piacképtelen tömegek vannak az országban
- Leendő rabszolgákká degradált 15 – 16 évesek tömege kerülhet a piacra
- Eladósodottság van
- Emelkedő árak, csökkenő bérek, csökkenő fizetőképes kereslet lehetetlenítik el a vállalkozásokat
- Egyre válságosabb energiahelyzet: nemcsak nálunk, hanem világméretekben
- Totális szétszakítottság állapotában vagyunk
- stb, stb, stb
Ilyen körülmények közt kell a ezeket (és még sok más) munkát elvégezni
Iszonyatosan sok és nehéz feladat, ha egyáltalán lesz megoldás, csak együtt lehet elvégezni.
Ha nem akad egy kivételes lantművész, alakítsunk zenekart, de szólaltassuk meg azt a dalt…
Két idézettel kezdeném:
Gonzalo
“Nagyon gyáva és megalkuvó a magyar!”
Gyozo
“Sajnos tökéletesen igazad van. Ölünkbe hullott a demokrácia lehetősége oszt most éppen a Nagy Salleros rendszerét élvezzük őszinte lelkesedéssel. De ugyanúgy nagy lelkesedéssel élveztük vitéz Nagybányait, Gömböst, Rákosit és Kádárt is. Ehhez az egyhez nagyon értünk.”
Árulja már el valaki, mikor tanult volna ez a nép demokráciát? Amikor az utóbbi húsz évet leszámítva még csak beleszagolni sem volt lehetősége? Mindig volt valaki, aki megmondta, mit csinálj, mit gondolj, ha meg más volt netán a véleményed valamiről, megnézhetted magad. Volt bőven idő, hogy ez a mentalitás beivódjon a gondolkodásunkba.
Kádárék a három T mellett azért arra vigyáztak, hogy a nép meg tudjon élni. Volt munka, volt lakás, nem kellett éhezned, járhattál iskolába (kivéve, aki nem :-). Arról meg gondoskodtak, hogy ne nagyon lássunk be a kulisszák mögé…
Bizonyítsa be valaki, hogy ennél többre vágyik ma a nép többsége!
Kovács 23 Józsi bácsit piszokul nem érdeklik a demkratikus vívmányok, azért nem kap egy deka kenyeret sem a boltban. Az is hidegen hagyja, hogy a szomszédja felgyújtja a lakását, aztán kiugrik az ablakon, mert el fogják árverezni az otthonát. Nem megy el egy megozdulásra, mondván, hogy az őt nem érinti, és még fel van háborodva, hogy akadályozzák a forgalmat. Ezzel a szolidaritást n(s)em ismerő tömeggel akarunk mi egy populista, fasiszta rendszert megbuktatni?
Amikor egyeseknek a legnagyobb fájdalom még mindig a malenkíj robot? Apám (nyugodjon békében) sose tudta megemészteni, hogy a komenisták államosították a malmukat. De a szirén szóra vevő volt, és behúzta az x-et…
Kész demokratikus rendszert nem lehet importálni. Az alapelveket igen, a megvalósítást nem.
Két éve olvastam, hogy egy német felmérés szerint a megkérdezettek kb. kétharmada azt mondta, hogy a demokrácia a mai formájában nem megfelelő.
Biztos, hogy minden rendben van abban a rendszerben?
Feltétlen ragaszkodnunk kell egy kicsit részeges, szivarozó úriember sommás kijelentéséhez?
Eszem ágában sincs az alapelveket megkérdőjelezni, de nem lehetséges, hogy valamiből sok, valamiből meg kevés van benne? Nem lehetséges, hogy valamit másként kellene értelmezni, csinálni?
Nehogy már az legyen a megoldás, hogy isten útjai kifürkészhetetlenek.
De lehet Dolores Ibarruri tanácsát is követni: Jobb állva meghalni, mint térden állva élni.
Tudomásul kell venni, hogy nekünk ez az alap(ember)anyagunk van, ebből kell főzni!
De nem mindegy, milyen levest!
Az itt megnyilvánulók teljesen jogosan valamiféle megoldást követelnek.
Nem hiszem, hogy lenne bárki is, aki a tarsolyában hordja a marsallbotot a bölcsek kövével együtt.
Nekem csak egy ötletem van.
kekec véleményéből egy idézet:
“Az értelmiségiek véleményvezérek, képesek arra, hogy elemezzenek és másoknak képpé formázzák a külön-külön talán érthetetlen tényeket,vagy azok között összefüggésekre mutassanak,és azokból következő jövőbeni lehetséges vagy kívánatos fejleményeket felvázoljanak. (mint a pénzpiacon a brókerek) Általában kiemelkedően intelligensek. Esetleg még diplomájuk sincs.”
Igen, azokat kell felkutatni, egybefogni, akik látják a mostani rendszernek a kiúttalan voltát, és tenni is akarnak valamit ellene.
Szerintem a módszer adott: a saját fegyverét kell a Fidesz ellen fordítani!
Alakítsunk egy országos hálózatot, a neve legyen mondjuk “XXI. század” a vers címében szereplő évszámból.
De lehetne akár Petőfi kör is, vagy bármi, nem a név a legfontosabb, hanem a hálózat léte.
Össze kell fogni a hasonló gondolkodásúaknak. Mindenki hozzon még egy embert magával!
Munka lenne bőven:
Minden kormányintézkedést, eseményt kommentálni kell!
Ha sajtóban nem megy, akkor a neten és/vagy röplapon terjeszteni a véleményünket.
Ha az előző rendszerben működött, működni fog most is.
Előszedni a Fidesz csontvázakat! Mindenkinek van vaj a fején.
Hogy Virág elvtársat idézzem:
Mutasson nekem valakit ebben a tetves országban, akiről öt perc alatt nem bizonyítom be, hogy bűnös!
Összeszedni ezeket egy Fehér Könyvbe és naponta a fejükre olvasni legalább egyet. Naponta szembesíteni őket az ígértetekkel. Ugyanazt a pszichológiai háborút kell folytatni, amit ők tettek nyolc éven át. Pillanatnyi nyugtuk nem lehet! Vagy hiteltelenné kell tenni őket, vagy olyan hibára kényszeríteni a bandát, ami tömegeknél veri ki a biztosítékot, nyitja fel a szemüket.
Amilyen az adjon isten, olyan legyen a fogadj isten.
Be kellene látni, egy szinten túl nem lehet finomkodni, azt a nyelvet kell használni az ellenféllel szemben, amit megért: ha üt, vissza kell ütni! Keményen. Verbálisan és/vagy fizikailag, ahogy a helyzet kívánja.
Pár hete az ATV Fórum című műsorában egy nyugdíjas rendőr kijelentette, hogy “Mi tudjuk, honnan lehet fegyvert szerezni”. A műsorvezető kérdésére, hogy ” Kik azok a mi?”, annyi volt a válasz, hogy “Vagyuk jó páran”… No comment.
Ha engem küldött volna a miniszterelnök a bohócügyi államtitkárhoz, biztos pofánvágom, amúgy férfiasan. Számomra ennél a mélységesen megalázó megnyilvánulásnál csak annak a szó nélküli elfogadása a felháborítóbb.
A ‘megalázóról’ jut eszembe: egy vendég (van egy kis vállalkozásunk) – aki a megyei vízügyi hivatalban dolgozik – mesélte, hogy a tisztelt államtitkár úr utasításba adta, hogy ha megjelenik a hivatalban, akkor mindenkinek “Jelentkezem, államtitkár úr” formulával kell őt fogadni. Kis magyar nonszensz…
Közvetlen a cikkel kapcsolatban:
A sok déja vu élmény után nem gondoltam volna, hogy valamikor is eszembe jut még a csengőfrász szó. A fiatal generációnak nem mond semmit, de ha így megy tovább, ők is megismerkednek vele…
Ismerős a béka esete: ha beledobod a forró vízbe, azonnal kiugrik belőle! De ha fokozatosan melegíted a fazekat, benne marad és megfő.
Meg kell értetni az emberekkel, hogy a víz egyre melegebb lesz…
Tisztában vagyok azzal, hogy nagyon hiányos az eszmefuttatásom, nem is biztos, hogy igazam van, de talán van benne valami használható is. Elnézést a hosszúság miatt, ez még így is csak egy zanzásított változat. :-)